A Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai és Botanikai Kutatóintézetének kutatói évtizedek óta vizsgálják a Kárpát-medence természetes növénytakarójának változásait. Kísérleteik egyik központi területe a Kiskunságban lévő Fülöpházi buckavidék, ahol európai összehasonlításban is jelentős nagyságú területen maradt fenn az eredeti, természetközeli száraz gyep és erdőssztyepp-vegetáció. Itt kezdték el kutatni évtizedekkel ezelőtt a gyepek struktúráját és dinamikáját, a felhagyott szántók beerdősülésének folyamatát.

A vízhiány miatt a talaj termőképessége is változik, az agrárgazdálkodás háttérbe szorul. Egy évszázaddal ezelőtt több mint másfélszáz tanyán gazdálkodtak a buckavidéken, napjaikban már csak néhányon laknak. A változó klíma, a csökkenő talajvíz és az emberi tájátalakítás együttes hatására megritkulnak az őshonos növény- és állatfajok, csökken a biodiverzitás, miközben behurcolt gyomnövények tucatjai özönlik el és rombolják a tájat.

 

Tovább olvas...

Gayer József és Ligeti Ferenc irása:

Készült a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutó Intézet Kht.

kiadásában 2006-ban

 

ELŐSZÓ

 

Az elmúlt években tapasztalt – a klímaváltozással is összefüggésben lévő – nagy-

intenzitású csapadékok és azok települési károkozásai szükségessé teszik a

csapadékkezelő rendszerek tervezésének és üzemeltetésének újragondolását. A

belterületi vízrendezésnek minden bizonnyal nagyobb figyelmet kell szentelni a

jövőben, ha a hazai életkörülményeket európai szintre kívánjuk emelni, és ebben

jelentős szerepe lesz a vízgazdálkodás irányításának, valamint az önkormányzat-

oknak. A fennálló és várhatóan fokozódó mennyiségi és minőségi problémák (a

változások és hatásaik) sürgős beavatkozásokat (válaszokat) igényelnek. Ahelyes

válaszok megtalálásához pedig segítségünkre lehetnek azok a hazai kutatási ered-

mények, melyek, nyomon követve a szakterület külföldi példáit is, a tendenciák

figyelembe vételével alakítanak ki stratégiát és javasolnak megoldásokat.

Örömömre szolgál, hogy a VITUKI Kht. kutatási jelentéseinek sorozatában

2006-ban megjelent Települési vízgazdálkodás, csapadékvíz elhelyezés c. kötet

a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával javított kiadásban

is megjelenhet. Ezáltal lehetővé válik, hogy az önkormányzatok illetékeseihez is

eljussanak a szakterület legújabb eredményei. Akönyvben a legkorszerűbb szak-

irodalom áttekintésén túl olyan a Víz Keretirányelv szellemiségét is tükröző

gondolatok találhatók, mint pl. a vízgyűjtő-gazdálkodás és a települési vízgaz-

dálkodás rendszertani összefüggései, a klímaváltozás hatásának ellensúlyozásá-

ra javasolt megoldások, a csapadékvíz mennyiségi és minőségi kezelését bemu-

tató módszerek.

Bízom benne, hogy a kiadványt az elmélet és a gyakorlat szakemberei, így a vá-

rosfejlesztésben és üzemeltetésben dolgozók is haszonnal tudják forgatni

 

 

.

.

Ócsa

 

 

 

 

 

 

 

"Ócsa határának jelenlegi vízrajzi helyzetét a Duna-Tisza-csatorna és a Duna-völgyi főcsatorna határozza meg, melyhez belvízelvezető csatornákkal csatlakozik

 

 

 

 

Éghajlata most már mérsékelten meleg és száraz. Évi középhőmérséklete 10,0-10,2 Celsius-fok, a napsütéses órák elérik a kétezret. A jellemző csapadékmennyiség 550-580 milliméter, a nyári időszakban éppen Ócsa területén mérték a 24 óra alatt lehullott legtöbb (158 milliméter) csapadékot.

Természeti értékekben bővelkedik a település és határa. Tudományos intézmények és tudósok kezdeményezésére már 1960-ban védelem alá helyezték területének egy részét, majd 1975-ben létrehozták az Ócsai Tájvédelmi Körzetet, melynek 3575,5 hektáros területéből 2282,6 hektár ócsai, a többi a dabasi és inárcsi határhoz tartozik. 39,5 százaléka, az Öreg-, a Nagyturján és a Rókás-mocsár szigorú védelem alatt állt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A mai Magyarországon párját ritkító a növény- és főleg a madárvilága.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A nyíltvízi növénytársulások betelepülésének kezdetétől fogva a mocsári, lápi növényzet teljes skáláján át a fejlődés végső stádiumát jelentő kőrises, égeres láperdőig minden megtalálható itt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A tőzegbányászat után maradt tavakban, a csatornák vizein alámerülő és felszínen úszó békalencse és hínárfélék tenyésznek.

 

 

A nádasok feltöltődése után kialakult magas-sásos növényzet jellemző társulásai a sokféle zsombékos, mocsári és parti sások..."

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás:Internet

 

 

 

 

 

 

 

 

 

.

Ócsa

Térkép