Az 1200 m hosszú, láperdő élővilágát bemutató tanösvény az ócsai Nagy-erdőn keresztülvezet. A szabadon látogatható tanösvény 1 óra kényelmes sétával bejárható. A tanösvényvégén, a Selyemréten padok és játszótér várja azokat, akik még kicsit elidőznének a természetben.

 

Ócsai Tájvédelmi Körzet

 

Duna–Tisza köze

Duna–Tisza köze kifejezés alatt a Duna és a Tisza folyók között elhelyezkedő magyarországi és szerbiai tájat értjük. A terület Magyarország középső részén, valamint a szerbiai Vajdaság északnyugati részén helyezkedik el, és magában foglalja az Alföld nyugati felének nagy részét.

Az ENSZ hosszú távú klímaváltozási előrejelzése a Duna-Tisza közét félsivatagi övezetté nyilvánította.

 forrás:wikipédia

.

.

Ócsa

 

 

 

 

 

 

 

"Ócsa határának jelenlegi vízrajzi helyzetét a Duna-Tisza-csatorna és a Duna-völgyi főcsatorna határozza meg, melyhez belvízelvezető csatornákkal csatlakozik

 

 

 

 

Éghajlata most már mérsékelten meleg és száraz. Évi középhőmérséklete 10,0-10,2 Celsius-fok, a napsütéses órák elérik a kétezret. A jellemző csapadékmennyiség 550-580 milliméter, a nyári időszakban éppen Ócsa területén mérték a 24 óra alatt lehullott legtöbb (158 milliméter) csapadékot.

Természeti értékekben bővelkedik a település és határa. Tudományos intézmények és tudósok kezdeményezésére már 1960-ban védelem alá helyezték területének egy részét, majd 1975-ben létrehozták az Ócsai Tájvédelmi Körzetet, melynek 3575,5 hektáros területéből 2282,6 hektár ócsai, a többi a dabasi és inárcsi határhoz tartozik. 39,5 százaléka, az Öreg-, a Nagyturján és a Rókás-mocsár szigorú védelem alatt állt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A mai Magyarországon párját ritkító a növény- és főleg a madárvilága.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A nyíltvízi növénytársulások betelepülésének kezdetétől fogva a mocsári, lápi növényzet teljes skáláján át a fejlődés végső stádiumát jelentő kőrises, égeres láperdőig minden megtalálható itt.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A tőzegbányászat után maradt tavakban, a csatornák vizein alámerülő és felszínen úszó békalencse és hínárfélék tenyésznek.

 

 

A nádasok feltöltődése után kialakult magas-sásos növényzet jellemző társulásai a sokféle zsombékos, mocsári és parti sások..."

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Forrás:Internet