forrás:

  Ócsa Száz magyar falu könyvesháza

"A termelőszövetkezetek szervezésének első időszakában,

1950. augusztus 20-án létrejött a Vörös Csillag Termelőszövetkezet,

majd a Rákóczi Mezőgazdasági Szakszövetkezet,

1957-től újjáalakult Új Barázda Termelőszövetkezet néven

az 1956-ban feloszlott Vörös Csillag Tsz.

A Felsőbabádi Állami Gazdaság 5801 katasztrális holdon gazdálkodott

1950-től kezdve. A társadalom erőszakos, voluntarista átszervezése,

az életszínvonal csökkenése, a kommunista diktatúra kiépítése,

a nemzet ellen idegen zsoldban folytatott politikai hadjárat,

az emberi élet ellen elkövetett súlyos bűntettek,

a szovjet gyarmatosítás mély válságot idézett elő 1956-ra.

Ócsára 1956. október 24-én a reggeli vonatokkal visszaérkeztek

azok a munkások Budapestről, akik nem tudták elérni munkahelyüket

a harcok miatt. Tőlük értesült a település a fővárosban folyó eseményekről.

Október 24-én kerékpáros futárok és gyalogos aktivisták megkezdték

az október 25-re tervezett népgyűlés szervezését.

Október 25-én este mintegy négyötszáz főnyi tömeg vonult fel a

vasútállomástól a Bajcsy-Zsilinszky utcán keresztül a Kossuth térre,

48-as dalokat énekeltek és jelszavakat kiabáltak, a diktatúra megszüntetését,

az ország függetlenségének visszaállítását jobb életkörülményeket követeltek.

A Kossuth téren Scheffelin Ernő és Cs. Gudmon László mondott beszédet.

Ezután a tömeg nagyobbik része a temetőhöz vonult, hogy a szovjet csapatok megállítására akadályt építsen. Feldöntötték a szovjet emlékművet, ott, ahol a Vörös Hadsereg mintegy ezer katonáját temették el 1944—45ben. A temető mellett a vasúti átjáróban az állomásról kitolt két vagonból építettek torlaszt. Rövidesen szovjet tankok és gyalogság jelent meg Felsőpakony felől, ezek tüzet nyitottak a levegőbe, mire a tömeg szétszaladt. Aznap este a Széchenyi utcában leégett egy szalmakazal.

Október 27-én autóbusszal járták a községet a fiatalok, hogy újabb demonstrációt szervezzenek. Állítólag Budapestről érkezett forradalmárok is agitáltak ekkor Ócsán. Egy kisebb csoport Berecz titkárt megverte, más esemény nem történt.

Scheffelin Ernő és társai tevékenységének mérséklésére október 28-án községi nagygyűlés keretében megalakult a Nemzeti Bizottság.

valamint iparost ideiglenes minőségben megbízza a község rendjének megvédésére, a lakosság élelemmel való ellátására, az állami, községi és szövetkezeti vagyon megvédésére és a mezőgazdasági munkáknak az egész község területén sürgős befejezésére.

Felhívja az Ideiglenes Nemzeti Bizottságot, hogy maguk közül válasszon elnököt.

A község lakosságának vagyoni és nyugalmi helyzetének megóvására felajánlja a nagygyűlés az önkéntes nemzetőri szolgálatot.

A megválasztott ideiglenes nemzeti bizottság tagjai felkérésére a Szózat eléneklése után a gyűlés befejeződött" - írja a jegyzőkönyv, amelyet Falussy Gábor, a Nemzeti Bizottság elnöke írt alá.

A jegyzőkönyv az aláírás után még az alábbiakat közli:

„A bizottság tagjai egyhangúan elnöknek megválasztja Falussy Gábor ócsai lakost és megbízza azzal, hogy a tanács végrehajtó bizottságával együtt vezesse a község ügyeit a bizottság tagjainak közreműködésével.

Ezután az elnök előterjesztést tesz a legsürgősebb munkák megindítására." „Az alábbiakat határozza el:

1. 1.  3-3 tagú bizottságokat küld ki az FMSZ, Állami Felvásárló, Vörös Csillag Tsz-hez, a malomhoz, ahol a raktárkészleteket megállapítja, és felhívja a vezetőket a vagyontárgyak megóvására. Így a Vásártéren lévő 10 vagon kukoricának a berakására is. Őrizteti a raktárakat, felhívja a vezetőket, hogy ők is őrizzék azt, ne engedjék széthordani.
2. Falussy Gábor bejelenti, hogy a kenyérellátásnál vannak bajok, itt azzal kell segíteni, hogy akinek gabonája van, nem kaphat kenyeret.
3. Tüzelőellátás. A vb-elnök bejelenti, hogy az erdőkből nagy a fakitermelés, és ezt meg kell akadályozni. Azonkívül a kitermelt fával és az ott hagyott fával is csinálni kell valamit. Egyesek már az egész udvarukat megtöltötték fával, másoknak — akik arra tényleg rászorulnak — nincs fájuk.
4. Lakosság segélyezési ügye. Dr. Viola Ferenc bejelenti, hogy a községből kb. 3000 főnyi bejáró dolgozó van, akik hetek óta nem kaptak fizetést, és a nagycsaládúak nem tudnak még kenyeret sem vásárolni. Javasolja részükre a segély kiutalásását, melyet fizetésükből levonnak a munkaadók."

1956. november 18-án kelt jegyzőkönyv a Nemzeti Bizottság, a Községi Tanács V. B. és a Hazafias Népfront közös üléséről a következő határozatokat rögzíti:

1. A községi nemzetőrséget fenntartja, és azt minden éjszakára 6 körzetben 60 főben állapítja meg, a nemzetőrség munkájába bekapcsolódik a helyi rendőrség is. Az őrség parancsnokául és az elosztás vezetésére Tóth Jánost, a rendőrőrs vezetőjét jelöli ki.

„A község lakosságából alakult előkészítő bizottság 1956. október 28-án délelőtt 10 órakor a tanácsházánál megbeszélést tartott. A kormány felhívására elhatározta, hogy megalakítja a Nemzeti Bizottságot, s evégből községi nagygyűlést tart.

Az előkészítő bizottság nevében Kenyeres Gusztáv az összehívott nagygyűlés előtt, mely körülbelül 560-580 fő volt, ismertette a kormány felhívását a Nemzeti Bizottság megalakítására és az előkészítő bizottság javaslatát a tagok megválasztására. Egyben ismerteti a Nemzeti Bizottság programját. Ezek:

A községünkben a rend fenntartása, a községi, az állami és a szövetkezeti vagyonok megvédése.

A vagyon és a nyugalom megóvása érdekében nemzetőrség felállítása a lakosság önkéntes jelentkezői közül.

A lakosság élelemmel való ellátása, kenyér biztosítása.

A vetési és szántási munkák gyors befejezése mind az egyéni, mind a szövetkezeti vonalon.

A nagygyűlés az előterjesztést elfogadja, és a javasolt személyeket név szerint választja meg, és kimondja, hogy a Nemzeti Bizottság tagjait nevenként felsorolva egyénenként megválasztja: Dencsi Imre, Pekker Boldizsár, Végh Albert, Bálint Tamás, Kenyeres Gusztáv, Berecz Imre, Varga Pál, Rózsahegyi Antal, H. Tóth János, Fülöpp István, Nagy Pál, Korecz Sándor, Nagy Kálmán, Horváth István, Vizi Károly, Benkó Ferenc, Czárák Lajos, Scheffelin Ernő, Vindberg Antal, Konkoly Pál, Jakab Bertalan, dr. Viola Ferenc, Dömötör Károly, Balló Sándor és Falussi Gábor ócsai lakosokat, tehát öt-öt fő ipari munkás, dolgozó paraszt, ifjúsági és értelmiségi,

2. A kenyérelosztás biztosítása érdekében azok részére, akik őröltettek, kenyeret kiadni nem lehet, és elrendeli, hogy a malom adja meg az őröltetők névjegyzékét, és 3 napon túl, akik őröltettek, kenyeret nem kaphatnak. Felelős Bálint Tamás.

3. A jogtalan erdőkitermelés megakadályozása érdekében 5 tagú bizottságot küld ki, és a rendőrség közreműködésével az erdőben a favágást megállítja. Az 5 tagú bizottság: Korecz Sándor, Konkoly Pál, Dencsi Menyhért, Berecz Imre. Az őrzésre Lázár Pált jelöli ki. Utasítja a bizottság a tagokat, hogy az erdőbe a fakitermelést állítsák le. A letarolt erdőkből a tuskót és gallyfát a tanács által adott igazolás alapján adják ki. A levágott szálfákat szállítsák be fuvarosokkal a tanácsháza udvarára megőrzés végett.

A még meglévő erdőt szokásos formák között termeljék ki, mivel annak elhordása most már nem akadályozható meg más formában.

4. Az üzemi munkások részére, akik családosak és nem kapták meg az üzembe a fizetésüket, fizetési előleg folyósítását rendeli el. Családonként 200,- Ft összegbe, ha az illető kötelezvényt ír alá a felvett előleg visszafizetésére. Ezt a segélyt, mivel a tanácsnak nincs pénze, csak úgy tudja folyósítani, ha a bank ad előleget. Az ügyvitellel megbízza dr. Viola Ferencet.

5. Szeszes italok kimérése ügyében a kimérési tilalmat továbbra is fenntartja, és a zugkimérők felszámolására felhívja a rendőrséget. Felelős Tóth János rendőrőrsparancsnok.

6. Utasítja a vb-elnököt, hogy a közigazgatási munkák ugyanúgy, mint eddig is, továbbra is a tanács vb vezetése alatt működik. A Nemzeti Bizottság mint tanácsadó működik a vb mellett."

1956. szeptember 22-től 1957. május 11-ig nem volt tanácsülés. 1957. május 11-én Kolozsvári József elnöki beszámolójában a következő értékelést adta:

„Néhány szót a községünkben lezajlott eseményekről. Elmondhatjuk, hogy községünk lakossága a helyzet magaslatán állt. Higgadt, meggondolt gondolkozásával és szép szóval még a forrófejűeket is meg tudta védeni minden meggondolatlanságtól. Ha a vagonok kitolása, a síremlék ledöntése nem történt volna meg, hiba nélkül át tudtuk volna vészelni. A nemzeti bizottság minden igyekezete az volt, hogy rend és nyugalom legyen. Köszönet jár érte. Idegenek voltak, akik rendetlenséget akartak. A malom felgyújtása, az Üllői úti híd felrobbantása, takarmány felgyújtása, a benzinraktár felgyújtása - ezek megakadályozása volt a nemzeti bizottság és a tanácstagok feladata."