Gayer József és Ligeti Ferenc irása:

Készült a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutó Intézet Kht.

kiadásában 2006-ban

 

ELŐSZÓ

 

Az elmúlt években tapasztalt – a klímaváltozással is összefüggésben lévő – nagy-

intenzitású csapadékok és azok települési károkozásai szükségessé teszik a

csapadékkezelő rendszerek tervezésének és üzemeltetésének újragondolását. A

belterületi vízrendezésnek minden bizonnyal nagyobb figyelmet kell szentelni a

jövőben, ha a hazai életkörülményeket európai szintre kívánjuk emelni, és ebben

jelentős szerepe lesz a vízgazdálkodás irányításának, valamint az önkormányzat-

oknak. A fennálló és várhatóan fokozódó mennyiségi és minőségi problémák (a

változások és hatásaik) sürgős beavatkozásokat (válaszokat) igényelnek. Ahelyes

válaszok megtalálásához pedig segítségünkre lehetnek azok a hazai kutatási ered-

mények, melyek, nyomon követve a szakterület külföldi példáit is, a tendenciák

figyelembe vételével alakítanak ki stratégiát és javasolnak megoldásokat.

Örömömre szolgál, hogy a VITUKI Kht. kutatási jelentéseinek sorozatában

2006-ban megjelent Települési vízgazdálkodás, csapadékvíz elhelyezés c. kötet

a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium támogatásával javított kiadásban

is megjelenhet. Ezáltal lehetővé válik, hogy az önkormányzatok illetékeseihez is

eljussanak a szakterület legújabb eredményei. Akönyvben a legkorszerűbb szak-

irodalom áttekintésén túl olyan a Víz Keretirányelv szellemiségét is tükröző

gondolatok találhatók, mint pl. a vízgyűjtő-gazdálkodás és a települési vízgaz-

dálkodás rendszertani összefüggései, a klímaváltozás hatásának ellensúlyozásá-

ra javasolt megoldások, a csapadékvíz mennyiségi és minőségi kezelését bemu-

tató módszerek.

Bízom benne, hogy a kiadványt az elmélet és a gyakorlat szakemberei, így a vá-

rosfejlesztésben és üzemeltetésben dolgozók is haszonnal tudják forgatni

 

 

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Pannon Fuller 2009.02.04. 21:17:59

részlet:

1rész

A városi területeken az eredetileg természetes vízgyűjtő, az emberi beavatko-
zás hatására jelentősen módosul, mennyiségi és minőségi változásokat von-
va maga után a hidrológiai körfolyamatban. A legjelentősebb változást a bur-
kolt, vízzáró felületek növekedése, valamint a csökkenő felületi tározódás és
ugyancsak csökkenő felületi érdesség miatt, a vízvezető képesség fokozott
növekedése jelenti. Ennek következtében a városiasodást megelőző
korszakhoz képest megnő a lefolyás, a kialakuló tetőző vízhozam és csökken
az összegyülekezési idő, ill. az árhullám tetőzési ideje

A másik negatív hatás a településen áthúzódó vízfolyások fokozódó erózió-
ja. A természetes vízfolyások geometriai viszonyai jól mutatják a vízgyűjtő
hidrológiai viszonyaiban beállt változásokat. Átlagos esetben olyan tetőző
vízhozam növekedésre számíthatunk, ami egy kisvízfolyás keresztmetszetét
akár kétszeresére is növelheti.
Általános hiba az iparilag fejlett országokban, hogy a szennyvíz problémá-
ját a társadalomtól elválasztva oldják meg. Amennyiben a csapadékvíz il-
letve a háztartási- és ipari szennyvíz hatékonyan eltávolításra kerül (eltűnik
a lefolyóban, vagy nyelőben) az átlagemberek vajmi keveset törődnek az-
zal, hova is kerül ezután. Ezekben az országokban az elődök nagyvonalúan
megoldották a víz- és szennyvízelvezetést, és olyan rendszereket építettek
az akkori adófizetők pénzéből, melyek még a mai generációkat is kiszolgál-
ják. Hazai példával élve a budapesti belváros és a vidéki kistelepülés lakó-
ja egészen máshogy látja a problémát. Előbbi hasznára és javára például a
Duna-parti, vagy a nagykörúti főgyűjtő méretezése és építése idején évszá-
zados megoldást találtak az akkori szakemberek és városgazdák. Utóbbi
pedig talán mostanában fizeti be, a megépülő csatornahálózat és szennyvíz-
tisztító telep rá eső költségeit. Kevésbé szerencsés esetben maga gondosko-
dik az emésztőgödör szippantásáról és a telke előtt húzódó árok karbantar-
tásáról (vagy annak elmaradása esetén elszenvedi a belvízi elöntést, mint
például 1999-ben)
A gyér népességű területeken az emberi beavatkozás hatása általában elenyé-
sző, a sűrűn lakott területek azonban teljesen megváltoztathatják a hidrológiai
körforgást akár úgy, hogy a csapadékvizet teljesen felfogják, akár a beszivár-
gás meggátlása révén, mely esetben szinte a teljes csapadékot azonnal lefolyás-
ra kényszerítik. Minél nagyobb a lakosság sűrűsége, minél több a lakosság víz-
igénye, annál inkább megváltozik a terület hidrológiai körforgása, azaz a ter-
mészetes vízháztartás. Az ember azonban nemcsak térben és időben helyezi át
a vizet, hanem a víz tulajdonságait, azaz a minőségét is megváltoztatja, a víz
hőmérséklete, hordaléktartalma, oldott anyagai változnak, sőt a víz szennyező-
dik, használatra alkalmatlanná válva kerül vissza a körforgásba
Az integrált vízgazdálkodás (IVG) egy a korábbinál szélesebb, interdiszcip-
lináris megközelítést jelent, amelyben a környezettel, mint az adott vízgyűj-
tőben lévő, egymásra ható ökoszisztémák komplex egységével gazdálko-
dunk. Az integrált vízgazdálkodás figyelembe veszi a rendszer összetettségét,
elemeinek egymásra gyakorolt hatását. Szemlélete holisztikus, és magában
foglalja a helyi és a regionális szervek, munkáltatók, környezetvédők, dön-
téshozók, politikusok és az érintettek bevonását is. Az IVG természeténél
fogva „ágazatközi”, meghaladva a társadalmi szerkezeteket, osztályokat és
intézményeket. Megvalósításának legnagyobb kihívását éppen az ágazatközi
együttműködés és az integrált multidiszciplináris tevékenységek megterem-
tése jelenti